Tekintse meg megújult weboldalamat!

Fitoösztrogének alkalmazása a gyógyításban

Több tudományos vizsgálat megerősítette azt az évszázados bölcsességet, hogy a növényi eredetű táplálékok sokféle betegséggel szemben nyújtanak védelmet. A növények egészségmegőrző tulajdonságát főleg a bennük lévő fitovegyületeknek tulajdonítják. A fitovegyületek biológiailag aktívak, melyek az emberi szervezetre fiziológiás hatással bírnak. Egyre inkább megnőtt az érdeklődés irántuk, mivel úgy vélik, hogy jótékony hatással lehetnek az egészség megőrzésében. A fitovegyületek egyik jelentős csoportja a fitoösztrogének, melyek csökkentik pl. a menopauzában szenvedő nők kellemetlen tüneteit, az oszteoporozis kialakulását és hatással vannak a szervezet immunrendszerére is. Gátolják az arterioszklerotikus plakkok képződését, a trombociták aggregációját, a daganatok növekedését.

A fitogyegyületek a növényekben természetesen előforduló molekulák. A legtöbb kutatás a fitovegyületek forrásaként főként a gyümölcsöket és zöldségeket vizsgálta, de kimutatták más kultúr-, és gyógynövényekben is.
A fitovegyületek antioxidáns, antibakteriális és antiviriális hatásúak. Antioxidáns hatásukról feltételezik, hogy csökkentik a szívbetegségek kockázatát, enyhítik a szabadgyökök által megtámadott szövetek gyulladásos megbetegedéseit. Fokozzák a szervezet immunrendszerének működését, a májsejtekben az enzimek hatását, ezzel a szervezet méregtelenítését. Csökkentik a vérnyomást és a vérrögképződés kockázatát. Szabályozzák a koleszterinszintet és a hormonháztartást.

A fitovegyületek egyik csoportja a FITOOSZTROGÉNEK

A fitoösztrogének a természetes komponensek olyan csoportját képviselik, melyek jelentős hatással lehetnek az egészségre. Az elnevezés arra utal, hogy bár nem szteroid hormonokról van szó (szteroid: C₂₁H₂₀O₁₀), mégis a legújabb kutatások szerint az állati eredetű ösztrogénhez hasonlóan bizonyos folyamatokat pozitívan befolyásolnak.
Alkalmazásuk során ritkábban fordulnak elő pl. kardiovaszkuláris betegségek, hormonfüggő daganatok. Szerepük az oszteoporozis, menopauzás szímptómák, mell-, vastagbél- és prosztata rák megelőzésében is kimutathatók.

A fitoosztrogének és a női hormonok között némi szerkezeti hasonlóság mutatható ki. A nemi hormonok szteroidszármazékok, melyeket szteránváz alkot. Biokémiailag, mint a koleszterin metabolitja jellemezhetők.

Szteroid hormonok fő forrásai:

• Mellékvesekéreg: legfontosabbak az aldoszteron és a kortizol
• Here és a petefészek nemi hormonjai:
  férfi nemi hormon: tesztoszteron,
  női nemi hormonok: ösztrogének (1. Ábra) (ösztradiol, ösztron és ösztriol)
  progeszteron
• A terhesség folyamán a méhlepény hormonja
• Idegrendszer szteroid hormonja: neuroszteroidok

Női nemi hormonok:

A tüszősejtek által termelt hormon a véráramba kerül. A célsejthez jutva, ha a receptor felismeri, bejut a sejtbe és számos élettani folyamatot vált ki. Így a korai szexuális differenciálódást, a másodlagos nemi jelleg kialakulását, az ivarsejtek képzését és a reprodukciós rendszer működését. Az idegrendszerre hatva befolyásolják a sexuális magatartást és meghatározóak az idegszövet plaszticitásában. Szabályozzák a váz és keringési rendszerek, valamint az anyagcsere szabályozás élettani folyamatait.
Ösztrogének (1. Ábra) legfontosabb képviselője az 17β-ösztradiol, mely előkészíti a méh nyálkahártyáját a pete befogadására és hatása van a nemi szervekre (méhkürt mozgékonyságát növeli, mely elősegíti a pete továbbjutását), de hatnak más szövetekre: pl. emlőmirigy, zsírszövet.
A megrepedt tüsző helyén visszamaradt sárgatest a progeszteron hormont termeli, mely által a méh fala megvastagszik, mirigyeinek aktivitása nő, mely a megtermékenyített petesejt megtapadását segíti.

A női nemi hormonok termelését az FSH (folliculus serkentő h.) és a LH (luteinizáló h.) agyalapi mirigy hormonjai irányítják. Az FSH hatására a tüsző falát alkotó sejtek ösztradiolt termelnek. Ez visszahat a hypothalamuszra, az a hypophysisre és LH-felszabadulást eredményez.

Az ösztrogén hormonok mellett, számos egyéb nem-szteroidvázas vegyület is rendelkezik ösztrogén hatással. A xeno-ösztrogének közé sorolhatók pl. a szintetikus ösztrogének , endokrin elváltozásokat okozó (disruptor) kemikáliák ( DDT, bisphenol A ) vagy a növényi eredetű fitoösztrogének.
A fitoösztrogének és a női nemi hormonok hasonlósága miatt, az ösztradiol segítségével kapcsolódni tudnak a sejtek ösztrogénreceptorához. A fitoösztrogének nincsenek hatással a vér ösztrogénszintjére, de ha ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, az ösztrogénhez hasonló hatást váltanak ki, ha alacsony ennek a hormonnak a szintje. Ha viszont magas ez a szint, akkor antiösztrogén hatás keletkezik.

Fitoösztrogén tartalom szempontjából különböző hüvelyeseket, magvakat, diókat, italokat (pl. sör, tea, kávé) gyümölcsöket, bogyókat és zöldségeket elemeztek.
A fitoösztrogének két legnagyobb csoportja az izoflavonoidok és a lignánok.

• Izoflavonoidok
  Szójababban, szójatermékekben és néhány hüvelyesben lehet megtalálni.
  A szójafehérjében és a szójatermékekben található főbb izoflavon a daidzein, genisztein és a glicitein.
• Lignánok (3. ábra)
  A legtöbb rosttartalmú élelmiszerben, így a hántolatlan magvakban, bogyókban és olajos magvakban vannak jelen és az izoflavonoknál fontosabb fitoösztrogén forrást jelentenek (lenmag olaj).
  Megállapították, hogy a lenmag a lignánok legdúsabb forrása.
  A hántolatlan magvak között a rozsnak van a legnagyobb lignán koncentrációja.

A lóhere mag, a szezám mag, diók (amerikai mogyoró is) szamóca, tök is megfelelő élelmiszer források az étrend fitoösztrogén tartalmának növeléséhez.

Az izoflavonokról még nem határozták meg a napi adagot. Ázsiában 25 és 200 mg az átlagos napi fogyasztás. Egy hatásos terápiához általában napi 50-120 mg szükséges. E mennyiség fedezéséhez napi egy vagy két adag szójatermék elfogyasztása is elegendő lehet, de a különböző termékek izoflavin tartalma változó.

Az alábbiakban felsorolt ételekben kb. 50 mg izoflavon van:
100 g tofu
2,5 dl szójatej vagy szójajoghurt
50 g szójaliszt, főtt szójabab vagy texturált szójafehérje

Az élelmiszeriparban felhasznált szójafehérjék 100 g-onként többnyire 10-300 mg izoflvavont tartalmaznak. A szójaszósz, -olaj és lecitin szinte egyáltalán nem tartalmaz izoflavonokat.

Fitoösztrogén és a menopauza

A női szervezet ösztrogén szintje a menopauza után csökken. Az ösztrogén hiánynak vannak rövidtávú és hosszútávú következményei. A perimenopauzában jelentkeznek a hőhullámok, éjszakai izzadások, a magabiztosság és döntéshozó képesség hanyatlik. Később megjelenik a koncentráció képesség gyengülése, alvászavar, depresszió, szorongás, feszültség érzés és a menstruáció elmaradása. Az évek során a bőr és a nyálkahártya szárazzá válik, mely először a hüvelyben jelentkezik majd gyakoribbá válnak a húgyúti infekciók. Csökken a libidó és az orgazmus készség. Súlyos önértékelési zavarok léphetneknek fel. Később az oszteoporózis és érrendszeri problémák jelentkeznek.

Az ázsiai országokban az emberek sok fitoösztrogént tartalmazó szóját fogyasztanak. Ennek tudható be, hogy a nőknél ritkábbak és enyhébbek a klimaxos tünetek, például a hőhullámok, mint a nyugati világban. Európában a változó korban lévő nők 70-80 %-nál lépnek fel hőhullámok, ellentétben Malajziával, ahol a nők 57 %-a vagy Kínával, ahol csupán 18%-uk jelzett tüneteket. A japán nők vizeletében 100-1000–szer annyi ösztrogénszármazékot mértek, mint az európai nőkében.
Egy 1998-ban végzett vizsgálat kimutatta, hogy azoknál a változó korban lévő nőknél, akik 40 g természetben előforduló izoflavonoidokat tartalmazó, izolált szójafehérjét fogyasztottak, 12 héttel később 45 %-al csökkent a hőhullámok előfordulása.
A vöröshere ugyanazon izoflavonokat tartalmazza, mint a szója. Az izoflavon genistein sokkal erősebben hat a szelektív ösztrogénreceptor- modulátorokra, mint a szójáé. Johannes Huber professzor a bécsi egyetem klinikáján végzett felméréseket. 110 menopauzában lévő nőnél. A napi egy kapszula 40 mg vörösherekivonatot (izoflavont) tartalmazott a placebóval szemben. A vörösherekivonatot fogyasztóknál csökkent a hőingadozás, az izzadás és a depresszió. A nők 84 %-a elégedett volt és tovább szedték a készítményt.
Carl Müller göppingeni gyár vegyi-gyógyszerészeti üzem közlése alapján a rebarbara gyökérből készített kivonattal végeztek vizsgálatot. 12 héten át 107 klimaxos panaszokkal küszködő nő napi 4 mg rebarbaragyökér kivonatát fogyasztotta, melyben 2,5 mg rhaponticin hatóanyag volt. Az alkalmazás során nemcsak a fő tünetek enyhültek (izzadság, szédülés, nyálkahártya szárazság),hanem a pszichés tüntetek ( félelem, szorongás, fejfájás) is.

Fitoösztrogén és az oszteoporozis

Az ösztrogén hiány a csontanyagcserét is befolyásolja. A csonszövet élettani anyagcseréjében központi szerepet töltenek be az ösztrogének, melyek gátolják a csont resorpciót, és fokozzák a csontképződést. Kölcsönhatásban vannak a D-vitaminnal és a parathormonnal, és befolyásolják az interleukin rendszert. Ösztrogén hatás érvényesül a fogakon és a szájnyálkahártyán is. A manifeszt oszteoporózis a fogak tönkrementelével jár együtt. Hormonhiányos állapotban csökken a szájnyálkahártya sejtjeinek érési indexe, megváltozik a nyál összetétele, gyakoribbá válnak az állkapocs-izületi panaszok is. Magyarországon kb. 500 ezer ember szenved csigolyatörésben. E csonttörések száma is csökkenthető lenne fitoösztrogén pótlással. A betegség megelőzésében egyre jobban nő az érdeklődés az izoflavonok alkalmazása iránt. A szintetikus izoflavonok is hatásosak a csontritkulás megelőzésében.

A fitoösztrogének hatással vannak az immunrendszerre: sok növényi lignánnak van antiviriális, baktericid és fungisztatikus hatása.

Fitoösztrogén és a rák

Magyarországon 100 ezer lakos közül évente mintegy 30-nak a halálát okozza az emlőrák, míg Japánban ez a szám jóval kevesebb. A prosztatarák is Európában négyszer annyi áldozatot követel. Ez összefügg a jóval kevesebb izoflavon bevitellel.
Az emlőrákos betegek kevés lignánt és izoflavont ürítenek. A genisztein in vitro és in vivó is gátolja az emlőráksejtek szaporodását és in vitro gátolja egy nagy metasztatikus hajlamú mamma karcinoma sejvonal invázióját. A genisztein antikarcinogén hatása valószínű annak tulajdonítható, hogy gátolja a protein tirozin kinázokat és az angiogenézist.

Fitoösztrogén és a szívbetegség

A szójafogyasztás plazma lipid csökkentő hatása régóta ismert. A fitoösztrogének gátolják az arterioszklerotikus plakkok képződését, a trombocita aggregációt. Az ösztrogénekhez hasonló értágító hatását is megfigyelték: a genisztein gátolja a trombin által indukált Ca- ion belépését a sejtekbe.

Ösztrogén a férfiak vérében is van. Ha szintje magas, nagyobb a prosztatarák kialakulásának veszélye. Japánban és az ázsiai országban, alacsonyabb a mortalitás a nagy mennyiségben fogyasztott fitoösztrogén tartalmú növények miatt. Valószínű a fitoösztrogének gátolják a látens karcinomák növekedését.

A fitovegyületek közé tartozó FITOSZTERINEK is hormonhatású vegyületek, melyek semleges kémhatásúak, N-mentes vegyületek, sok közös vonást mutatnak az állati szteroidokkal, sőt egyik a másikba kémiailag átalakítható. Gyakorlatilag minden növényben megtalálhatók. Igen széles körben elterjedt vegyületek, melyek zsíroldószerekben jól oldódnak, ezért legtöbb esetben zsírokkal, lecitinnel extrahálhatók, majd a zsírok elszappanosítása után megkaphatjuk a nyers fitoszterineket.
A magasabb szervezettségű növények mellett a gombákban és élesztőkben , a moszatokban és a baktériumokban is megtalálhatók.
Leggyakoribb képviselőjük: sztigmaszterin, ergoszterin, koleszterin, β-szitoszterin
A prosztata megbetegedései közül gyakoribbak a gyulladás (prostatitis), a rosszindulatú daganat (carcinoma prostatae) és főleg a prosztata túltengés. Az utóbbi gyógyítására növényi készítményeket használnak. A szitoszterin (béta-szitoszterol) növényi hatóanyag a szájon át adagolva szívódik fel. A szitoszterin szerkezete hasonlít koleszterinéhez, mely állati eredetű táplálékkal jut az emberi szervezetbe.
A ß-szitoszterin a koleszterint csökkenti, nagyobb koncentrációban akadályozza a koleszterin felszívódását a vékonybélben.
A szitoszterin gyulladáscsökkentő, szokásos napi adagja 10 mg, melynek többszöröse sem ártalmas. Gyakrabban állítanak elő a Sereno repens (fűrészpálma, törpepálma) terméseiből. Ezek a készítmények azonban gátló hatással vannak olyan enzimekre (5-alfa--reduktáz), melyek egyes nemi hormonok átalakításában játszanak szerepet.

Irodalom jegyzék:

1. Szalai-Franyó: Növényélettani kísérletek
2. Verzarné dr. Petri Gizella : Farmakognozia Medicina 1982
3. Peter Karlson- Wolfgang Gerok- Werner Groß : Patobiokémia 1989
4. Hippocrates II. évf.1.szám. dr. Margitai Györgyi: Fitoösztrogének
5. R.Mackey, J.Eden: Phytoestrogens and the menopause. Climacteric 1:302-308, 1998
6. S.A. Bingham, C. Atkinson, J. Liggins, L Bluck, A. Coward: Phyto-eostrogens: were are we now? British Journal of Nutrition, 79. 393-406, 1998
7. M.L. Brandi: Az iparflavon hatásmechanizmusa. Chinoin, 1996
8. Arzte Zeitung, 5, 4, 2001

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Dr. Gálik Ágnes 1976-ban végzett a József Attila Tudomány Egyetem Természettudományi Kar Biológia-Kémia szakán. Az egyetem elvégzése után a JATE Szerves Kémiai Intézetében a szteránvázas alapú gyógyszerek szerkezetével és hatásainak vizsgálatával foglalkozott. 1989 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem TFK biológia tanszékén dolgozik docensként, ahol anatómiát, szövettant oktat. Az oculus szövettanának vizsgálata során ismerkedett meg az írisz szerkezetével, annak változásaival. Jelenleg oktató munkája mellett az írisz szövettani változásainak diagnosztikai jelentőségét vizsgálja.

Dr. Gálik Ágnes