A nyári időszakban hosszúak, forróak a nappalok, kellemesen langyosak az éjszakák. Ebben az időszakban szívesebben fogyasztunk lédús, kellemes ízű gyümölcsöket. Az erdő ilyenkor tálcán kínálja ízletes és csábítóan szép színű gyümölcseit, melyek nemcsak finomak és ízletesek, hanem még gyógyító hatásuk is van!
Annak ellenére, hogy a gyümölcsök szedése igen munkaigényes, mindenképp nagy örömet jelent a szabad természetben finomságokat gyűjteni. Ha az erdő gyümölcseit egyszerre látnánk, piros, kék, zöld és fekete színű gyöngyökhöz hasonlítanának. De nemcsak a szem számára nyújtanak élvezetet, hanem frissítenek, élénkítenek, és kitűnő energiaforrások is.
– A friss gyümölcsök bővelkednek ásványi anyagokban, nyomelemekben és vitaminokban.
– Jótékonyan hatnak az idegrendszerre, kímélik és regenerálják a májat és a vesét.
– Kedvezően befolyásolják a bőr állapotát, működését.
– Ha reggel csak gyümölcsöt fogyasztunk, akkor szervezetünk energiájának nagyobb részét a zsírlerakodások felszámolására fordítja.
– Magas víztartalmuk miatt, hatékonyabban mossák ki szervezetünkből a salak- és méreganyagokat.
– Mivel gyorsan végighaladnak a tápcsatornán, a beleket kevésbé terhelik. Javítják az anyagcserét, méregtelenítenek.
Vadszeder (Rubus fruticosus) néven szokás összefoglalni fekete, édes, ehető fajtáinak egymástól csak apró részletekben eltérő sokaságát. Északi fekvésű vagy árnyékos élőhelyeken találkozhatunk vele. Földre terülő ágai gyakran meggyökereznek, s így bokrai áthághatatlan szövedéket alkotnak, ami nehezíti a szedését.
A rózsafélék családjára jellemző fehér vagy rózsaszínes virágából fejlődik ki a nedvdús termés, melynek sötétlila leve nemcsak a szedret szedők és fogyasztók kezét-száját festik lilára, ételek színezésére is alkalmas. Készítnek belőle szörpöt, lekvárt és befőttként is tartósítják. A bogyó leve és húsa sok karotint és C-vitamint tartalmaz, mely kiváló immunerősítő. Hatóanyagai erősítik a kötőszöveteket és az erek falát, ezáltal védenek az öregedési folyamatok ellen. Növényi festékanyagai a flavonoidok védik az erek rugalmasságát, megakadályozzák elzáródásukat. Gyógyítják a vénás betegségeket és az aranyeret.
Levelei illóolajat, cserzőanyagot tartalmaznak, melyek főzete a szájüreg a torok gyulladásait gyógyítja. Fürdőként bőrbetegségek kezelésére alkalmas, de sokan bélhurut és gyomorbántalmak ellen is fogyasztják.
Szedres túró
Hozzávalók 4 személy részére:
300 g szeder
200 g túró
1 evőkanál méz
1/2 csésze tejszín
A megmosott szederhez, keverjük a felvert tejszínhabot, a mézet és a túrót.
Csészébe tálaljuk.
A különösen zamatos ízű málna (Rubus idaeus) szintén a rózsafélék családjába tartozik. A bükkösökben a fahatárig vadon találjuk, de előfordul irtásokon, erdőszéleken is. A középkor óta kertekben is termesztik. Minden évben új vesszőket hajt a málnacserje föld alatti tarackjából. A levelek hónaljából törnek elő virágai. Piros színű érett gyümölcséből krémeket, dzsemeket, lekvárokat készítenek. Káliumot, vasat, magnéziumot és foszfort tartalmaz, melyek nélkülözhetetlenek az anyagcserében. Tartalmaznak savakat, cserzőanyagokat, melyek segítik a máj méregtelenítő tevékenységét. Magas A-vitamin tartalma a szembetegségeket és a látászavarokat gyógyítja. Gazdag C-vitaminban. Sok biotint tartalmaz. Ez a B-vitaminokhoz tartozó vegyület a benne lévő kén révén biztosítja a haj csillogását és sűrűvé teszi a hajat, a bőrt puhítja. Az emberi szervezet is előállítja a biotint, ha egészséges bélflórával rendelkezik.
Aki kirúgott a hámból, vagy antibiotikus kezelésen esett át, nem árt, ha málnával tölti fel biotinkészletét.
Készítsünk málnás joghurtot
Hozzávalók 2-4 személyre:
250 g málna
1 csésze biojoghurt
1 evőkanál citromlé
A málnát jól mossuk meg, keverjük össze a joghurttal és a citrom levével.
A nyár végén érnek be a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) igen értékes kékesfekete bogyói. Csapadékos, hűvös éghajlatú, humuszban gazdag terülteken, főként fenyvesekben terjedt el. Alacsonyan elágazó, sűrű, mintegy 50-60 cm magas törpecserje. Szórt állású levelei ellipszis alakúak. Zöldes vagy vöröseslila virágai a levelek hónaljában fejlődnek. Kékesfekete bogyótermését frissen és többféleképpen feldolgozva is fogyasztják. Az áfonya a legízletesebb stressz csökkentő “orvosság”. Készítenek belőle szörpöt, befőttet és dzsemet. Levét színezékre is használják. Gazdag karotinoidokban, melyek alkalmasak egyes szembetegségek leküzdésében (pl. szürkületi vakság, szemideg- és érhártyagyulladás). Az immunrendszert erősítik, védenek a szabadgyökök károsító hatásával szemben. Jelentős C-vitamin-tartalma is. Magas cserzőanyag (tannin) tartalma védi a nyálkahártyákat, védenek a fertőzésekkel szemben.
Mint gyógynövényt is hasznosítják. Szárított bogyója a bélhurut ellenszere, a termés kivonata szíverősítő és az érfalak rugalmasságát fokozó gyógyszeripari termékek adalékanyaga.
Levelei a cukorbaj elleni teakeverék alkotórésze.
Áfonyalekvár
Hozzávalók:
500 g áfonya
500 g zselécukor
Az áfonyát megmossuk, lecsöpögtetjük, száradás után nyomkodjuk szét és keverjük össze zselécukorral. Lábosban forraljuk össze, 5 percig főzzük. A kész lekvárt forrón töltsük az üvegekbe.
Figyelmeztetés! Gyűjteni csak olyan fenyvesekben lehet, ahol az áfonya őshonos, hazánkban védett!
Hasznos tanácsok
Ha nem kúraszerűen, hanem ételként eszünk gyümölcsöt, inkább étkezés előtt, és ne utána együk, mert a gyomorba került gyümölcs alkotórészei könnyen felszívódnak és a benne levő savaknak, a héjnak, és a magvaknak az ingerei élénkítik a bélmozgást, elősegítik az emésztést.
A natúr gyümölcslevekről tudni kell, hogy akkor a leghasznosabbak, ha éhgyomorra isszuk.