A vérerekben keringő vér folytonosan körbejárja a testet, s újra meg újra visszatér a kiindulási pontba. A vér számos alkotórészt tartalmaz, melyek vizes közegben, a vérplazmában, oldott állapotban vannak. Ebben a folyadékban oszlanak el a vérben szabadon úszó vörösvérsejtek, melyek az életfontosságú oxigénszállításban is részt vesznek. A vér fehérvérsejtjeinek többsége a test védekezésében, védettségében és regenerálódásában játszik szerepet. A vér több mint felét víz teszi ki, a vér valójában egy folyékony szövet, melynek sokféle feladata van.
A vér folyékony állományában áramló vérsejtek mellett olyan anyagok is felhalmozódhatnak, melyek megnehezíthetik az életfontosságú funkciók végzését. Ez előbb- utóbb betegségek kialakulásához vezethet. Ezért fontos a vér időnkénti tisztítása. A vérben számos mikroorganizmus él, melyek egyébként szükségesek szervezetünk harmonikus működéséhez. Szimbiózisban élünk velük, vagyis egymás számára kölcsönösen hasznot hajtunk. Annak érdekében, hogy ez a zavartalan életközösség fennmaradhasson, a testnedvekben meg kell őriznünk a biológiai kiegyensúlyozottságot. Ha megbomlik az egyensúly, akkor az ártalmatlan mikroorganizmusok káros, betegségeket okozó mikrobákká alakulhatnak. Ezt a pusztító.
hatást jól nyomon lehet követni egy speciális sötétlátóteres mikroszkóp segítségével.
A mikrobák kórokozóvá válását meghatározza testnedveink és szöveteink sav-bázis háztartása.
A sav-bázis viszonyt az úgynevezett pH-értékkel fejezzük ki. A pH-érték az egészséges vér esetében 7,4 körüli érték, mely enyhén bázikus. A szövetek között pH-érték 7,0 körül van. Ha ez a különbség nagymértékben eltér, például a szövetek pH értéke savi irányban tolódik el (7-es értéknél alacsonyabb), a szervezet megbetegszik. Ilyenkor a savas közegben a mikroorganizmusok aktív, kórokozóformákká alakulnak. A savasabb közegben nemcsak az oxigén szállítása akadályozott, hanem az életfontosságú tápanyagok sejtekhez is jutása is. Emellett a kórokozók által termelt toxikus anyagok is mérgezik a szervezetet, ami az immunrendszer csökkenését is eredményezi.
A sikeres védekezés lehetőségei
Tartsunk vértisztító kúrákat! Kiváló tisztítókúrák ismeretesek, de aki még nem tartott böjtöt, az először feltétlenül forduljon szakemberhez! Tavasszal a kiválasztó tevékenység élénkítése a fo cél. Ezért ilyenkor olyan teakeverékek ill. növényekbol készült ivólevek fogyasztása javasolt, melyek a veseműködést aktiválják, amelyek a májműködést fokozzák, valamint gyakran hashajtóhatásúak is: általában szennatea, rebarbaragyökérbol, és bengefakéregbol készített tea.
Készíthetünk gyermekláncfubol, csalánból, zsurlóból és nyírfalevélbol tisztító teát. Gyakran használják önállóan, ill. teakeverék formájában az iglicegyökeret, az aranyvesszot, a vadárvácskát, a zsurlót, a szemvidítófüvet, a bodzavirágot, a hársfavirágot, az édesköményt és a csipkebogyót is. Sokuk mind a reumateákban, mind az epe- és veseteákban megtalálhatók – mivel használatuk célja a salakanyagok kiürítése, az anyagcsere megváltoztatása.
A hónap vértisztító gyógynövény teakeveréke:
- nyírfalevél 10 g
- hibiszkuszvirág (piros mályva) 10 g
- csalánlevél 10 g
- gyermekláncfugyökér levelekkel 10 g
- citromfűlevél 10 g
- borsmentalevél 10 g
Elkészítése: 2 evőkanálnyi teakeveréket 1 liter vízzel forrázzuk le, hagyjuk 5 percig állni, majd szűrjük le. Alkalmazása: kúraszerűen, 4-6 héten át naponta 3 csésze tea elfogyasztása javasolt.
Mit tehetünk még a tisztulás érdekében?
- Elengedhetetlenül fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása.
- Lényeges az egészség fenntartása érdekében a rendszeres és tartós mozgás.
- Csökkentsük a túlzott húsfogyasztást.
- A táplálékunkat hagyjuk természetes állapotban, legyen vitalizáló anyagokban gazdag. Fogyasszunk lúgosító gyümölcsöket és zöldségeket, ami segíti a szöveti pH érték egyensúlyának fenntartását.
- Az “terápiához” hozzátartozik a megfelelő pozitív élet- és gondolkodásmód is.