TERMÉSZETES GYÓGYÍTÁS
DR.GÁLIK ÁGNES
e-mail: galikdr@gmail.com
1122 Budapest, Városmajor utca 2. fsz. 4.
+36-20-9718015

Tekintse meg megújult weboldalamat!

„És Te, útifű,
növények anyja,
mindennek ellenállsz,
mindennel szembeszállsz.
Ellenállsz a méregnek,
Ellen a ragálynak.”

XI. századi angolszász kéziratból

Utifű

Utifű fajok (Plantago spp.)

Nagy hírnévnek örvendő, sokoldalú gyógyító hatású útifű, már ősidők óta áldás az emberiség számára. Az egész világon elterjedt értékes növény. A természet leginkább az utak mentén, árkok partján, réteken, taposott helyeken, legelőkön kínálja kiváló gyógyszerét az útifüvekben.

Amikor az európaiak meghódították az Újvilágot, az észak-amerikai indiánok a különböző útifűfajokat a „fehér ember nyomának” kezdték el nevezni, mivel ezek a növények mindenhova követték a telepeseket. Terjedésének módja is érdekes. Mivel a magok héja sok nyálkaanyagot tartalmaz, ez nedves időben megduzzad, felreped és könnyen rátapad bármire. Leggyakoribb útifű fajok a lándzsás útifű (Plantago lanceolata) és a nagy útifű (Plantago major). E fajok népi elnevezése az útilapu. Az útfűfélék (Plantaginaceae) családjába tartoznak. Évelő, lágyszárú tőlevélrózsás növények. A növény ép egészséges tőleveleit gyűjtik májustól szeptemberig.

A lándzsás útifű 50 cm nagyságúra is megnőhet. Csupasz, lándzsa alakú, nyélbe keskenyedő levelei tőrózsát képeznek. 15-20 cm hosszúak, 3 cm szélesek, élük épp vagy ritkán fogazott, 3-5 hosszanti érrel, melyek majdnem párhuzamosak. A tőlevelek közepéből fejlődnek a többszögletes virágos szárak. A szár végén van a fehéres-barna füzérvirágzat. Májustól késő őszig virágoznak. A nagy útifű 30 cm-re nő, szinte a talajra fekszenek tőlevélrózsái. A levéllemez széles, tojásdad alakú, gyéren fogazott vagy ép szélű, sima vagy enyhén szőrös, 5-7 párhuzamos érrel. Kis virágai sárgászöld színűek. Júniustól októberig virágzik. Az útifű fajok leveleinek egyik fő hatóanyaga az aukubin nevű glikozid, mely egyes kórokozó baktérium fejlődését gátolja, és sebgyógyító hatása van.

Felhasználása belsőleg teaként a gyógyászatban:

  • Kitűnő vértisztító, nyálkaoldó, baktériumölő és gyulladásgátló hatású, ezért főleg légzőszervi megbetegedések, rekedtség ellen jól bevált szer. Használják száj és torok nyálkahártyájának gyulladásánál, köhögéscsillapítóként, nátha és meghűlés elleni szerként. Asztmás betegeknek is segít, kakukkfű: útifű 1:1 arányú keverékével.

Jó köptető szert, nagykoncentrációjú sötét szirupot is készíthetünk belőle: Két marék útifűlevelet ledarálunk. Ehhez a levélpéphez kb.250 g mézet és kevés vizet adunk, hogy oda ne égjen. Gyenge tűzön állandó keverés közben főzzük, amíg sűrű massza nem lesz belőle. Szűrjük, majd melegen üvegbe töltjük, kihűlés után a hűtőben tároljuk.

A növénygyógyító ereje akkor a legnagyobb, ha a teáját, a sziruppal, esetleg a levél frissen kinyomott levével kombinálva isszuk. Meghűléses betegség esetén más teákkal (pl. martilapu) keverve is ihatjuk.

Köhögés csillapító teakeverék:

4 utifűlevél
3 kakukkfű
2 ánizs
1 ökörfarkkóró
Egy teáskanál teakeveréket 2dl vízzel forrázzunk le, 10 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le. Naponta 3-4 csészével fogyaszthatjuk

Álmatlanság elleni altató tea keverék:

20 g orbáncfű
20 g citromlevélfű
10 g komlóvirág
30 g macskagyökér
10 g galagonya levél és virág 10 g mentalevél

A teákat egy befőttes üvegbe töltjük, jól összekavarjuk és egy evőkanál mennyiséget forrázunk le 2,5 dl vízzel. 15 percig állni hagyjuk, utána szűrjük. Lefekvés előtt egy fél órával igyuk meg.

Ha a tea kellemetlen illata miatt valakinek nem alkalmas folyamatos házi kezelésre, készítsünk tinktúrát.

  • Gyulladásgátló hatása miatt alkalmas hólyaggyengeség, gyomor, bélrendszeri nyálkahártya-gyulladások, májbetegség kezelésére is.
  • Elősegíti a regenerációs folyamatokat a szervezetben.
  • Magjából készült főzetet itatják kőképzés megakadályozására is.

Felhasználása külsőleg:

  • Friss levelek préselt nedve, illetve az ebből előállított kenőcsök előmozdítják a nehezen gyógyuló sebek hegesedését. Alkalmazható aranyeres bántalmak ellen, kúpok alapanyagaként.
  • A sebekre a népi gyógyászatban friss leveleket vágott, gennyes sebekre és nehezen gyógyuló fekélyekre teszik.
  • Alkoholos kivonata jó rovarcsípések ellen.
  • Kötőhártya gyulladás esetében is bevált szemborogató szer.

Felhasználása a konyhában:

A zsenge, virágzás előtt gyűjtött, kissé kesernyés-nyálkás leveleket alapos mosás és a levél fonákján kiugró ereknek a zöldbabhoz hasonló „szálkátlanítása” után salátaként vagy főzelékként fogyaszthatók.

Termesztése:

Fényt kedvelők, szeretik a tápanyagban dús talajokat. A lándzsás útifű közepesen vízigényes, a nagy útifű több vizet igényel, és kedveli a tömődött talajokat. Tövestől is betelepíthetők a kertbe. Novemberben vagy márciusban vetik 50 cm sortávolságban 0,5- 1 cm mélyre, 0,1-0,2 g/m2 magmennyiséggel. Ha szükséges, 4-6 leveles állapotban 30-35 db/m tőszámra ritkítani. A növény tőlevelei májustól (ha tavasszal vetjük, akkor az első évben csak júliustól) szeptemberig takaríthatók be. 3-6 hetente, a 30-50 cm-es magasságot elérve lehet vágni. A levelek közé került virágszárakat el kell távolítani!

Dr. Gálik Ágnes