• Ilyenkor gyakran felborul az ember napirendje. Kirándulások és egyéb programok esetén se feledkezzenek meg a rendszeres gyógyszerszedésről. A reggeli gyógyszereket felébredést követően minél előbb, az esti adagot általában lefekvés előtt (minél később) kell bevenni. A “délit” valahol a kettő között.
• Ha rövidebb útra is indulnak, mindig legyen önöknél megfelelő mennyiségű gyógyszeradag, mert azok hirtelen kihagyása könnyen elronthatja a pihenést.
• Időben gondoskodjanak a megfelelő receptutánpótlásról. Ne az utolsó napokban kapkodjanak.
• Aki külföldre utazik, kössön betegbiztosítást minden családtagra! Az elsőtől az utolsó napig, mert hazafelé is történhet baleset. Ha mégsem, ez a “kidobott pénz” éri meg a legjobban a befektetést.
• Kerüljék a tűző napot! De ez nem csak a napon fekvésre, a napozókra vonatkozik. A kerti munka során az ember gyakran észre sem veszi, hogy “napozik”. Ugyanis nemcsak a bőre éghet le, de fedetlen fővel könnyen napszúrást is kaphat.
• A melegben az emberi szervezet vízleadása párologtatás és verítékezés formájában jelentősen fokozódik. Ez természetes és fontos dolog, a szervezet hőszabályozásának része. Azonban a folyadékveszteséget feltétlenül pótolni kell. A napi folyadékigény legalább 2,5-3 liter, amit természetesen nem egyszerre, hanem nap közben több részletben kell elfogyasztani.
• Utazás esetén a kocsikázást lehetőleg a kora reggeli vagy késő délutáni órákra kell ütemezni. Ma még kevesen engedhetik meg maguknak a gépkocsiba szerelhető légkondicionálást, s az autók egyéb módszerű hőmérséklet-szabályozása számos kellemetlenséget tartogathat számunkra. (Egyébként a “légkondi” is.) Lehúzott ablaknál erős huzat van, ami arcüreggyulladástól kezdve a szem gyulladásán át akár mellhártyagyulladáshoz is vezethet. Tehát, ha lehet, tűző melegben ne autókázzon.
• Mindennap mozogjon valamilyen formában, ha lehet, változatosan. Ez lehet a sétától kezdve az úszáson át akár a szobai torna is. A lényeg a rendszeresség és a sokszínűség. Elkezdeni a legnehezebb, mert az ember nehezen mozdul a passzivitásból, de egyszer el kell kezdeni. A kellemesen fárasztó rendszeres fizikai tréning javítja keringésünket, ami gyakran gondolataink rendezésében is segítséget nyújt.
• Otthon is kerülni kell a huzatot. Ha szellőztet vagy ventilátort használ, bármennyire kellemesnek is érzi pillanatnyilag a hűvös közvetlen légáramlatot, az valamilyen formában később biztosan megbosszulja magát. Természetesen szellőztethet és ventilátort is használhat, csupán ne álljon vagy ne üljön a légáramlat közelébe.
• Ha vérnyomásesés vagy egyéb ok miatt szédül, feküdjön vízszintes helyzetbe. Ilyenkor kerülni kell a szapora, mély sóhajtozást, ugyanis ettől a szédülése (ezáltal az ijedtség is) gyakran csak fokozódik. Mélyebb sóhajtozástól hamarosan zsibbadni fognak a végtagjai is.
• Kerülje a hirtelen hőmérséklet-ingadozás lehetőségét. Ez lehet a klasszikus “felhevült testtel hideg vízbe csobbanás” éppúgy, mint egy hideg ital hírtelen elfogyasztása. A többiről majd legközelebb!

Dr. Gálik Ágnes