Az Alzheimer-kór
Magyarországon becslések szerint 160 000 Alzheimer (demens)-beteg él. A betegség a fizikai halál előtt megöli az értelmet, a lelket, magatehetetlenné és kiszolgáltatottá teszi a beteget. A végstádiumra jellemző általános testi leépülés. A betegség, nem kizárólag a beteget, hanem családját vagy legalább egy hozzátartozóját is erőszakkal kiszakítja a megszokott életéből.
Milyen agyi elváltozásokat okoz az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kórban szenvedők agyában összecsapódott, elpusztult idegsejtek találhatók, és a folyamat kóros fehérje elváltozással is járt. Az idegsejtek pusztulása egyre súlyosbodó tüneteket okoz a betegnek: a klinikai panaszok első formája az emlékezészavar. A beteg egyszerű dolgokra sem képes visszaemlékezni, s amikor érzi, hogy probléma van a memóriájával, gyakran “kóros meseszövéssel” tölti ki az emlékezeti űrt. Szegényessé válhat a gondolkodása, elveszíti ismeretanyaga jelentős részét, s később már a mindennapi rutincselekedeteit sem tudja végrehajtani. Megeshet, hogy elmegy otthonról, s nem talál haza, mert már nem tud térben és időben tájékozódni. Megváltozhat a személyisége: depresszióssá vagy gyanakvóvá válhat. Környezetét azzal vádolhatja, hogy eltulajdonította személyes tárgyait; később általában kiderül, hogy a beteg maga tette el valahová, de elfeledkezett róla. Ilyenkor tudattalan mechanizmus vezérli: nem jó, ha belátja, hogy elfelejtette, s így inkább ismerősére vetíti, s ráfogja, hogy ellopta a tárgyat. Mivel ez nem tudatos folyamat, semmit sem ér, ha a betegnek elmondjuk, hogy alaptalanul gyanúsít valakit.
A nagyon súlyos állapotú Alzheimer-kóros betegekre jellemző, hogy nem tartják vizeletüket, nem tisztálkodnak, esetleg már felöltözni sem tudnak.
A kór előrehaladott stádiumában a beteget egyetlen órára sem lehet magára hagyni: etetni, itatni, pelenkázni, öltöztetni és mosdatni kell, de emellett nem ismeri meg a körülötte lévőket, gyakran nem képes kifejezni a szeretetét.
Mi okozza az Alzheimer-kórt?
Az agyban az idegsejtek egymással való kapcsolata kémiai anyagokkal, a többi között acetilkolinnal történik. Az acetilkolin pályákhoz kötött, amelyek behálózzák az agykérget és a memóriaközpontot. Alzheimer-kór esetén az acetilkolin tartalmú pályák degenerálódnak, elpusztulnak. Emellett a szervezetben általában minden biológiai anyag lebomlik valamennyire. Ebben az esetben a lebomlás acetilkolin-észteráz enzimmel történik, s ez azt jelenti, hogy az acetilkolint az észteráz lebontja, és így még kevesebb lesz belőle.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
- Meghatározó az életvitel
Ha egy középkorú ember a munkájától eltekintve fizikálisan, és mentálisan is aktív életet él, jó eséllyel megelőzheti a betegség kialakulását.
Egy kísérlet szerint azok az emberek, akik többféle tevékenységet végeznek, és tartalmasan töltik el szabadidejüket – például hangszeren játszanak, kertészkednek, sportolnak vagy akár társasjátékoznak-, később kevesebb eséllyel betegszenek meg Alzheimer- kórban.
- Fogyasszunk hasznos gyógynövényeketGingko biloba: Európában sokan a Gingko biloba fa leveléből nyert kivonatot ajánlják a korai Alzheimer- kórban szenvedő betegeknek, mert javíthatja a memóriát és az életminőséget, valamint lelassíthatja a betegség előrehaladását, romlását. Négy kettős vak teszt igazolta, hogy a gingkó valóban pozitív hatást fejtett ki a korai Alzheimer- kórban szenvedőknél, akárcsak a többi embernél, akik egy másik típusú elmezavarban (sok kisebb agyi infarktus miatti) szenvedtek. A gingkó hatása felér az általánosan használt, receptre kapható gyógyszerekével.
- Hasznos étrend- kiegészítők szedésével is csökkenthetjük a kor kialakulásának esélyét.
L-carnitin: több klinikai vizsgálat is igazolta már, hogy az L- carnitin pótlása késlelteti az Alzheimer- kór kialakulását, javítja a memóriát, és az általános teljesítményt is fokozza az e kórban szenvedő betegek egy részénél.
Antioxidansok: C- és E- vitamint – rendszeresen szedő emberek kevésbé hajlamosak az Alzheimer- kórra, mint azok, akik nem szednek antioxidánsokat. Azoknak a középkorú és idősebb felnőtteknek, akiknek a vérében sok E- vitamin található, jobb az agyműködése is. Az antioxidánsok védő hatását azzal magyarázzák, hogy az oxidációs károsodás valószínűleg szerepet játszik az elmezavar kialakulásában. A nagy mennyiségben szedett E- vitamin lassítja az Alzheimer- kór kifejlődését.
A lecitin: egy kettős vak tesztben napi 20- 25 gramm lecitint adtak az alanyoknak, de az Alzheimer- kór súlyosságában semmi változást sem észleltek. Ugyanakkor láttak javulást egy olyan alcsoportban, akik nem követték teljesen a program előírásait, ez pedig azt sugallhatja, hogy a kisebb mennyiségű lecitin hatásosabb lehet.
Q 10, vas, B 6- vitamin: egy Alzheimer- kórban szenvedő betegnek a következő anyagokat adták: Q 10- koenzim (60 mg), vas (150 mg sum ferrum citrat) és B 6- vitamin (180 mg). Mindkét betegnek javult a mentális állapota, és egyikük hat hónap után szinte teljesen egészségesnek tűnt.
A cink is megváltoztathat bizonyos biokémiai folyamatokat, amik összefüggésben állnak az Alzheimer- kórral. Emiatt egyes tudósok attól tartanak, hogy a cink szedése felgyorsíthatja a betegség kialakulását. Volt viszont egy olyan kísérlet is, amiben négy beteget vizsgáltak, ők napi 30 mg cinket kaptak , és egy idő után javulást mutatott a mentális funkcióikban.
B- vitaminok: egyes kutatók összefüggést találtak az Alzheimer-kór és a B 12- vitamin, illetve a folsav hiánya között. Akiknek a vérében alacsony volt a folsav szintje, jobban ki voltak téve a különféle elmezavaroknak, így az Alzheimer- kórnak is, mint azok, akiknek vérében több volt a folsav.
Ajánlatos kerülni:
- az alumíniumedényekben főtt ételeket
- az alumíniumfóliával közvetlenül érintkező ételeket
- az alumíniumkannákban tárolt ételeket
- az alumínium adalékanyaggal készült élelmiszereket
Ugyanakkor nem valószínű, hogy az Alzheimer- kór diagnosztizálása után az alumínium kerülése jelentősen befolyásolná a betegség lefolyását…