Napjaink biológiájának, orvostudományának legfontosabb szemlélete, módszere, gondolkodási módja a molekuláris biológia. Más tudományok mellett az immunológia is rengeteget nyert a molekuláris biológia eredményeiből. Ma már nincs sikeres immunológiai kutatás molekuláris biológiai, genetikai szemlélet nélkül. Immunrendszerünk működése még sok kérdőjelet rejt, de az egyre több információ segít abban, hogy a betegségeget ne csak gyógyítani, hanem el is tudjuk elkerülni.
Immunrendszerünk feladata: védelmet nyújt az idegennek felismert káros anyagok nagy része ellen. Ez az érzékeny, jól szervezett és kiváló memóriával rendelkező védelmi reakció az immunválasz. Az immunválaszban az immunválaszt kiváltó anyag (az antigén), specifikus és kevésbé specifikus sejtjei és molekulái vesznek részt. A sejtek egymással folyamatosan kommunikációs kapcsolatban vannak.
A kommunikáció a sejtközösségek életében legalább olyan – vagy talán még fontosabb – szerepet játszik, mint az emberi társadalomban. Normális esetben a sejtek a “dolgukat végzik”. Az utóbbi idők kutatásai során egyre nagyobb figyelem fordult a sejten belüli, illetve a sejtek közötti kommunikáció felé, s ebből a szemszögből úgy tűnik, a betegségek 85%-át is valamilyen kommunikációs (jeltovábbítási) zavar okozza, figyelembe véve, hogy a kórokozók (a vírusok, de még a baktériumok is) ugyancsak a kommunikációs rendszert károsítják, illetve “csapják be” valamilyen módon.
Az immunrendszer felépítése és származása
Az immunrendszer sejtes (celluláris) és molekuláris (hurmorális) részre osztható. Az immunrendszer sejtjeit a nyirokszervek termelik. A sejtes elemek a nyiroksejtek (limfociták),a a falósejtek (makrofágok) fe. A molekuláris elemek ellenanyagok (antitestek) komplementumok (antigén-antitest egy komplexumhoz kötődik), limfokinek, monokinek…stb.
A felnőtt szervezet összes nyiroksejtjei megközelítőleg 1 kg-ot tesznek ki. Kevés kivétellel mindenütt jelen vannak, ami elősegíti a találkozást az antigénekkel.
Az immunrendszer szétszórva helyezkedik el a szervezetben. Elsődleges nyirokszervek közé tartozik a csontvelő és a csecsemőmirigy. A csontvelőben érnek be a B-nyiroksejtek, a csecsemőmirigy érleli a T-nyiroksejteket.
Másodlagos nyirokszervek a lép, a mandulák, a nyirokcsomók és a belső szervek (tüdő, bélcsatorna, nyálkahártyával bélelt egyéb szervek) nyirokképződményei alkotják azt a decentralizált hálózatot, amelyben az érett limfociták bevetésére készen tartózkodnak. A nyirokszervek érthetően ott csoportosulnak, ahol a szervezet leginkább ki van téve a kórokozóknak.
Az immunválasz fajtái
1. Specifikus immunválaszban a nyiroksejtek (B-, T-lymfocita sejtek) és a sejthártyájukhoz kötött vagy a sejt által termelt oldékony termékeik (pl. ellenanyagok, antitestek) vesznek részt. Antitesteket a B- sejtekből kialakult plazmasejtek termelik. A T-sejtek sejthártyáján jelölő molekulák vannak (antigén- receptorok). Egyes limfociták felszínén nincsenek sem antitestek, sem jelölő molekulák, ezek a természetes ölő nyiroksejtek (killer-sejtek).
2. A nem specifikus sejtes védekezésben a szervezet fagocitái vesznek részt. Főszereplői a monociták, illetve a belőlük származó szöveti makrofágok. Baktériumot, vírust és egyéb idegen szennyező anyagot kebeleznek be, majd enzimjeik hatástalanítják és lebontják.Nem specifikus védekezésben jelentős védelmi vonalat látnak el a fehérvérsejtek (granulociták), legfőképp a neutrofil granulociták. Rövid életük kisebb részét a vérben, nagyobb részét a szövetekben töltik. Hatékony fagocitáló képességgel rendelkeznek.
Mi történik, ha a szervezetünkbe valamilyen idegen anyag (pl. baktérium) jut be?
1./ Először nagy valószínűséggel egy falósejjtel kerül kapcsolatba, mely bekebelezi a baktéiumot. Felismeri, hogy ez egy testidegen anyag, információt küld a segítő nyiroksejteknek (T-helper). Ezek kémiai hírvivő anyagot bocsátanak ki, ezzel mozgósítják az immunrendszer védelmi erőit, az ölő nyiroksejteket (T-killer sejtek) és a B-limfocitákat, melyek ellenanyagokat ( antitesteket termelnek).
2./ Az antitestek a baktériumok felszínére kötődik, közömbösíti a baktériummérgeket, megakadályozza a baktérium mozgását és információkat is küld a falósejteknek( monocyták).
3./ Nemsokára odaáramlanak a monociták, melyek bekebelezik a baktériumokat, miközben a környező szövet gyulladásba lép. A küzdelem áldozattal jár, a fertőzés környéke elgennyesedhet. A genny az elhalt mikro- és makrofágok, szövettörmelékek, elpusztított idegen anyagok maradványainak összessége.
Ez a védelmi riasztás 4-5 napot vesz igénybe és, ha ezalatt a szervezet jól működik a vér immunsejtekkel telítetté válik.
Mivel erősíthetjük immunrendszerünket?
Az orvostudomány által is elismert tény, hogy például a gyakori antibiotikumok hátráltatják a természetes védekező rendszer működését, sőt előfordulhat, hogy segítik is a különböző vírusok, baktériumok és gombás fertőzések kialakulását. Hogy egészségesen működjön immunrendszerünk válasszuk a természet kínálta kockázatmentes immunerősítőket.
Homoktövis vitaminital
Az aranyszínű bogyókat kipréselik és a préslevélből mézzel ásványvízzel kellemes üdítőital készíthető, mely valóságos vitaminbomba. Napi 1 dl homoktövislé biztosítja a természetes C-vitamin bevitelt, megerősíti az immunrendszert, segíti a máj működését, megvéd különböző fertőző betegségektől.
A körömvirágból készült tea is serkenti az immunrendszer működését is.
Tea készítése: egy kávéskanálnyi virágdrogot egy csésze vízzel leforrázunk, 15 perc múlva szűrjük. Félóránként, óránként egy-egy kortyot fogyasztunk belőle, lehetőleg cukor nélkül. Napi adagja 2-3 csésze.
A tea mellett a körömvirágból készült tinktúra, kenőcs is felhasználható sérülések során kialakuló fertőzések elkerülésére.
Alkoholos kivonat tinktúra készítése. A gyógyszertárban kapható 70%-os alkoholt öntünk a szirmokra, és 2 hétig hagyjuk benne állni. Időnként kavarjuk meg. Két hét után szűrjük le, és a szűrletet tegyük sötét üvegbe . Fertőtlenítő hatása hasonló a jódéhoz. Forralt, hűtött vízzel hígítva különösen alkalmas sebek, zúzódások, vérömlenyek, izomrándulások, sőt még gennyes és rákszerű fekélyek, felfekvések okozta sebek, daganatok és duzzanatok gyógyítására is.
Körömvirágkenőcs: Feszessé teszi a szöveteket, meggátolja a fertőző gyulladást. Ehhez fél kg zsírt felforrósítunk, két marék összeaprított körömvirágszirmot szórunk bele, majd rövid ideig pirítjuk. Lefedve egy napig állni hagyjuk. Másnap felmelegítjük és tiszta edénybe szűrjük.