Nehezen kezelhető a gyerek
Miért olyan nehéz időnként rávenni gyermekeinket arra, hogy azt tegyék, amit várunk tőlük? Amikor gyermekeink hosszabb ideig közösségbe – akár óvodai, akár iskolai közösségbe – kerülnek, kiderül, kinek milyen a társaihoz, a felnőttekhez való viszonya. Van, akinek a közösség örömet okoz, de vannak akik számtalan problémával küszködve szorongva várják a megmérettetéseket.
Vannak gyerekek, akiket már több intézményből javasoltak el rossz magaviseletük miatt. Elviselhetetlenek? Ők azok, akik több dologba is belekezdenek, de semmit nem tudnak befejezni. Állandóan izegnek – mozognak, szinte felfordítanak mindent maguk körül. Rendetlenek? Akaratosak? Ha nem az történik, amit ők akarnak, hisztiznek, durvák, agresszívak. Lehet, hogy csak figyelemzavarosak, hiperaktívak, akik folyamatosan új ingereket keresnek Hangulatváltozásaik kiszámíthatatlanok, következetlenek. A szülők folyamatosan kapják a szomszédok, a rokonok rosszalló megjegyzéseit nevelési módszerükkel kapcsolatban. Ezek a szülők, félve tekintenek a következő megmérettetések elé, hiszen a problémák az iskolában csak fokozódnak. A szülők gyakran keresik magukban a hibát, pedig a gyerekek nem neveletlenek, csak esetleg a figyelmüket kell másképp lekötni.
Mikor alakul ki?
Már csecsemőkorban a baba nyugtalan, hasfájós, gyakran vannak alvási zavarai. Óvodában gyakori panasz, hogy figyelme csak rövid időre köthető le, a közös foglalkozások alatt feláll, elmászkál. Társaival nem tud együtt játszani, saját akaratát kényszerítené rájuk.
Az iskolában a figyelemzavar több ponton is elakadhat: meg sem hallja, hogy mit kell csinálni, ha csak többször el nem mondják neki. Ha hozzá is kezd a feladathoz, elfelejti befejezni. Az órai munkában emiatt állandóan lemarad, egyre romlik iskolai teljesítménye.
Sajnos felnőtt korra is megmaradhat a probléma. Párkapcsolatai nem stabilak, gyakran elválik, de munkahelyét is állandóan változtatja. Ezek a gyermekek leggyakrabban viselkedési problémáik miatt kerülnek orvoshoz, pszichológushoz, gyógypedagógushoz kezelésre.
Mi lehet az oka?
- Többnyire a központi idegrendszer kismértékű zavarára vezetik vissza.
Vannak, akik azzal magyarázzák a eltérést, hogy az agyban az idegsejtek közötti ingerületátvivő anyag mennyisége bizonyos területeken kisebb, így ezek a területek kevesebb impulzust kapnak. - Vizsgálják a betegséget kiváltó genetikai okokat is, mint pl. a koraszülöttséget, a terhesség alatti alkoholfogyasztást és a dohányzást is.
- A túlzott aktivitásért bizonyos ételféleségeket is felelőssé tesznek. Ilyenek a tejtermékek, cukor, a gabonatermékek, bizonyos élelmiszer-adalékokkal szemben kiváltott allergiás reakciók is, mint pl. az E-102 jelű tartrazin és a benzoésav.
- Az alumínium, a réz, a higany ( az amalgámos fogtömésekből) háztartási vegyi anyagok, parfümök, dezodorok, a gépjárművek kipufogó gáza és a klór (ivóvízből).
Milyen stratégiák segíthetnek bennünket?
- A gyerekeket bátorítani kell a kérdésfeltevésekre, és a szülőknek meg kell próbálniuk megfelelő feleleteket találni. Mindegy, hogy arról van-e szó, hogy miért kell elpakolni, vigyázni a kisebbre vagy hogy mi hangzott el az utolsó szülői értekezleten. Szerepjátékokat is alkalmazhatunk. Így fejlődik a gyerek ítélőképessége és megtanulja, hogyan hozzon döntéseket. Ha ezt nem tanulja meg, előbb-utóbb eltávolodik a szülőktől, s nem kéri ki véleményüket.
- Jutalmazzuk és dicsérjük őket! „Nagyszerű, hogy segítesz takarítani” . A dicséret biztonságot és bizalmat ad a gyermeknek. A pénzzel vagy édességgel történő jutalmazás méreg a motiváció szempontjából. A gyereknek meg kell érteni, hogy mindenkinek vannak feladatai, amelyekért nem jár jutalom. S ha mégis, akkor sokkal jobb egy közös mozi.
- Hagyjuk, hogy egyedül kitalálja. „Anyu, nem tudom, mit tegyek? „ Azok a szülők, akik ennél a mondatnál mindjárt aktívak lesznek, nem tudják, hogy a gyermek kreativitását törik le. Ha a gyerek folyamatosan jó megoldásokat talál ki, megtanulja, hogy van, mikor csak magára számíthat, és rövid időn belül megtalálja a jó megoldást. Ha unatkozik, könnyen talál elfoglaltságot magának, kedve támad valami újat kipróbálni, valamit festeni vagy barkácsolni.
- Vezessünk be szertartásokat. Felolvasás, játék vagy egyszerűen csak egy kis hancúrozás. Adhatunk rendszerességgel zsebpénzt is, azzal a megegyezéssel, hogy mire lehet költeni. Ez tervezésre, szervezésre motivál.
- Szabjunk határt! Az önfegyelemre való nevelés a szülőktől is fegyelmet követel meg. A kimondott tilalmat be is kell tartani. A konfliktusok az élethez tartoznak és a fejlődés szempontjából nagyon fontosak. Csak azáltal tanulják meg a gyerekek, hogy bizonyos dologról le kell mondani, és hogy saját hibáikból is tanulhatnak, ha megismerik határaikat. A konfliktusokat építő jelleggel kell megoldani, hogy a gyerek tényleg tanulja meg elfogadni kiszabott határait. Ez azt is jelenti, hogy kompromisszumokat is kötünk és a problémákat közösen oldjuk meg. Így senki sem lesz vesztes, csak győztes.
Ha mégsem bírjuk csökkenteni aktvitását? Hogyan kezelhetők?
Sokan táplálkozási terápiát alkalmaznak, ásványi anyagokat, vitaminokat vagy egyéb anyagokat minimum három hónapig. 2-3 hét szünet után ismételhető.
- Sütemény, édes tészta csak kismértékben ehető, mivel a szénhidrátok lebontásához tiaminra (B1-vitamin) van szükség. Ha nincs belőle elegendő mennyiség a központi idegrendszerben, megváltozik a magatartás. A tiamin forrásai a tojássárgája, a teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségfélék. Ajánlatos sörélesztő tabletta fogyasztása is. 3×3 tablettát naponta.
- A fokozott ingerlékenység csökkentésére a Nervenpflege tabletta 3×1 (3-6 éves) szedése ajánlott.
- A szervezetben lévő káros anyagok kivonására alkalmas a Humet-R rendszeres fogyasztása. Napi egy kanállal 2 dl teába, vízbe, kortyonként fogyasztani.
Mit tehet még a szülő?
A figyelemzavaros gyerekek viselkedése nem nevelési hiba következménye. A szülőknek bizonyos esetekben igen nehéz higgadtnak maradni, de belátható, hogy a gyerek nem szándékosan bosszantja környezetét. Következetes neveléssel felelőssé tehető tetteiért. Fontos számára, hogy legalább szülei szeretetét ne veszítse el.